2020. február 17., hétfő

A Lövey-család Bereg megyében - Gyűjtötte: Lövey-Varga Éva

"Az ajándékozó személyéről a korábbiakhoz hasonlóan csupán feltételezést tehetünk. A falu
XVII. századi birtokosai közül két családról rendelkezünk adatokkal. A település a XVI. század közepén már a Lónyay család birtokába tartozott. A XVII. század elején a Lövey család is feltűnik a birtokosok között (Lehoczky 1996. 564.), ettől kezdve mindkét családot folyamatosan megtaláljuk a megye életében. A század második felében II. Rákóczi György lengyelországi hadjáratának következményeként a lengyelek 1657-ben feldúlták a falut, amely még a következő évben is pusztán állott (Szabolcs-Satmár megye 1987. II. 50). 1645-ben nem önálló gyülekezet, hanem Kerecseny filiája, leányegyháza volt (Barcsa 1906. I. 189).
Mivel még 1809-ben is csak egy régi fatemplomot írtak össze, feltételezhető, hogy az említett lengyel dúlás után adományozhatták ezt a terítőt. Ebben az időszakban a Lónyay és Lövey családból többen is tisztségeket töltöttek be Bereg megyében. Lövey Miklós 1657-ben Bereg megyei királyi ember (Lehoczky 1996. 172.), 1665-ben Lövey János és Lónyay Gábor Bereg megyei táblabíró, 1665-ben Lövey Gy. ugyancsak viselte ezt a tisztséget (Lehoczky 1996. 176). Jelenleg nem tudjuk, hogy melyik családhoz kapcsolhatjuk a terítő feltételezett adományozását. "

Forráshely: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)Művészettörténet, iparművészetP. Szalay Emőke: XVII. századi reneszánsz jellegű úrihímzések Szabolcs-Szatmár-Bereg megye református gyülekezeteiben
Gyűjtő: Lövey-Varga Éva