Lövey Varga Éva Lövey Klára emlékére

Lövey Varga Éva
Lövey Klára emlékére

(125. éve hunyt el Lövei/ Leővey/ Leőwey/ Lövey Klára)

Egy pedagógusnál sokkal több voltál.
Neveltél, szerettél, éltél...
Jártad a világot, egyedül is, árván,
Színpadon játszva, - ha kellett, - s
Titkon sok mindent reméltél.
Ma is ott van őseidnek génje,
Bennünk lüktet, küzdünk valahol.
A magyarságod élted, átadtad,
Előttünk mindez példaként gyalogol.
Vagy fut, siet, rohan...
Akár az évek, a percek.
Ápoltál sebesülteket, ha kellett...

S mégis, felnőni ma is kevés hozzád:
Remeg az emlék, lüktet a szív.
Oktattál, tanítottál, írtál,
S ennek emléke ma is sokakat hív.
Kufstein rabsága, a híres barátság,
Életre szólt, életekért vív.
Türelmed, kitartásod példa,
Sok ember így ma már
Valóban friss levegőt szív.
Utazhatunk a múltban,
Remélve jövőt;
Utat nyitottál mindenütt...
Családodban óvónő, munkás,
Főszolgabíró is ült, s ma is ül...
Százhuszonöt év is eltelt.
Elmentek az évek.
Párizs szelével minden elszelelt.
Vajon mindez a hagyaték a jövő felé
Még milyen utakat rejt?

Szeged, 2022. április 08. 20:34