2020. április 6., hétfő

Bagi, Visy családfakutatáshoz Magyar Szó, 2014. március (71. évfolyam, 48-73. szám)2014-03-25 / 68. szám

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarSzo_2014_03/?query=Visy%20Zsolt&pg=484&layout=s

Magyar Szó, 2014. március (71. évfolyam, 48-73. szám)2014-03-25 / 68. szám

Belgrádban is megemlékeztek a nándorfehérvári csata 555. évfordulójáról. A déli harangszó története. Belföldi és magyar vonatkozású hírek Duna TV





Belgrádban is megemlékeztek a nándorfehérvári csata 555. évfordulójáról. A déli harangszó története. Belföldi és magyar vonatkozású hírek Duna TV| ID: 1222586



A beágyazási kód a szabadon hozzáférhető műsorok esetében a teljes videót engedi kijátszani, a korlátozott hozzáférésű műsoroknál NAVAPONT-on kívül csak az egyperces betekintő videót fogja engendi kijátszani.

Belföldi és magyar vonatkozású hírek (korhatár nélkül)

Gyártási év: 2011| Adásnap: 2011. július 22.
Időpont: 18:14:22 | Időtartam: 00:08:41| Forrás: Duna TV| ID: 1222586


NAVA műfaj: hírműsor
Megállapodásos cím: Belföldi és magyar vonatkozású hírek




Fő leírás:
- Belgrádban is megemlékeztek a nándorfehérvári csata 555. évfordulójáról. A déli harangszó története. Budapesten a Hősök terén koszorúztak. Az Országgyűlés 2011-07-04-én hivatalosan nemzeti emléknappá nyilvánította az évforduló napját, július 22-ét. Erdélyben Hunyadi János már évekkel a nándorfehérvári győzelem előtt bevezette a győztes csaták utáni harangozást. - Tovább vizsgálják a Duna kotrása közben a Margit hídnál talált emberi csontokat, ruhamaradványokat és cipőket. Nem valószínű, hogy az üldözött zsidókat mentő és 1944-ben meggyilkolt Salkaházi Sára szociális nővér földi maradványait találták meg. - A Székelyföld turisztikai lehetőségeiről rendeztek fórumot a 22. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. - Civilek és néprajzosok népszerűsítik Székelyföld népi hagyományait és ízeit.

Magyar Szó, 2006. január (63. évfolyam, 1-23. szám)2006-01-04 / 1. szám A rómaiak és a nagy fal

Magyar Szó, 2006. január (63. évfolyam, 1-23. szám)2006-01-04 / 1. szám



Magyar Szó, 2008. március (65. évfolyam, 49-72. szám)2008-03-10 / 56. szám, 9. o.

2020. február 17., hétfő

A Lövey-család Bereg megyében - Gyűjtötte: Lövey-Varga Éva

"Az ajándékozó személyéről a korábbiakhoz hasonlóan csupán feltételezést tehetünk. A falu
XVII. századi birtokosai közül két családról rendelkezünk adatokkal. A település a XVI. század közepén már a Lónyay család birtokába tartozott. A XVII. század elején a Lövey család is feltűnik a birtokosok között (Lehoczky 1996. 564.), ettől kezdve mindkét családot folyamatosan megtaláljuk a megye életében. A század második felében II. Rákóczi György lengyelországi hadjáratának következményeként a lengyelek 1657-ben feldúlták a falut, amely még a következő évben is pusztán állott (Szabolcs-Satmár megye 1987. II. 50). 1645-ben nem önálló gyülekezet, hanem Kerecseny filiája, leányegyháza volt (Barcsa 1906. I. 189).
Mivel még 1809-ben is csak egy régi fatemplomot írtak össze, feltételezhető, hogy az említett lengyel dúlás után adományozhatták ezt a terítőt. Ebben az időszakban a Lónyay és Lövey családból többen is tisztségeket töltöttek be Bereg megyében. Lövey Miklós 1657-ben Bereg megyei királyi ember (Lehoczky 1996. 172.), 1665-ben Lövey János és Lónyay Gábor Bereg megyei táblabíró, 1665-ben Lövey Gy. ugyancsak viselte ezt a tisztséget (Lehoczky 1996. 176). Jelenleg nem tudjuk, hogy melyik családhoz kapcsolhatjuk a terítő feltételezett adományozását. "

Forráshely: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)Művészettörténet, iparművészetP. Szalay Emőke: XVII. századi reneszánsz jellegű úrihímzések Szabolcs-Szatmár-Bereg megye református gyülekezeteiben
Gyűjtő: Lövey-Varga Éva