Pera Ferenc művét böngészgetem már egy pár hete. Azért mondom, hogy böngészgetem, mert nem csak elolvastam, hanem rágódom rajta. Méghozzá elég erőteljes mértékben.
Nem csupán azért, mert jelentős területen római bányászati anyagról és római kori leletekről is van szó a környéken, és főként római szakosnak tartván magam, folyamatosan gondolkodom, és folyamatosan kapcsolódik más kutatásaimhoz minden anyag, de a saját családfa is érintett lévén a területekkel és a Szvitek-családdal, elég sok munka szakadt a nyakamba.
Mivel az állítólagos közlések szerint a Szvitek/ Vitek-család a Báthory-ak alatt szolgált, sok mindennek kell még utána járni, minden területen. A Szvitek név nyilvántarátsokban elég nehezen szerepel. Mivel főnemesi család és korai nemesi család sem volt, az adatait részletekből kell összeszedni.
Sőt, a név magyarázatát is részletekből kell összeszedni.
A fentiekben közölt magyarázataim csak részlegesek, a valódi eredetet csak részlegesen takarhatják.
A talált anyagok viszont érdekesek, az érkező levelekkel, és a közelmúlt időszakban történő eseményekkel.
Ötven év csak töredék, mégis egy emberéletnyi idő is.
A Magyar Történelmi Társulat szekciója egy meglehetősen gondos kiadványt készített, Üzemtörténeti füzetek kiadványainak 3. részeként.
dr. Jenei Károly felelős kiadó mégis figyelmesebb is lehetett volna.
Az iratokra, ha kíváncsi valaki, hová és meddig menjen?:
A hivatkozások alig visszakereshetők, a források elég gyengék. Bár mindenképpen szép teljesítmény a kötet. De ha ebből akarok más bányászati anyagok felé indulni, vagy más személyeket megkeresni, elég nehézkes a munka.
A Balinkai Szénbányák Irattárát ma hol is keresse az ember?
Már a kiadás idején fogyóban volt a szénkészlet, a bányákat sorra bezárták, az épületeket elbontották,a nép elvándorolt. De a nyomukat örökre őrzi a történelem és a régészet, az ipartörténet.
ű
A szénterület földrajzi helyzete és történelmi múltja elég érdekes, bár elég röviden kerül említésre.
Talán mégis érdemes vele foglalkozni, mert az ottlakók életéhez, mindennapjaihoz a régészeti emlékeivel napi szinten kapcsolódott és kapcsolódik,a bányászati munka mindig hoz fel paleontológiai és ásványi leleteket, régészeti anyagokat is,.
Nem utolsó sorban a vegyészeti anyagok és a laborvizsgálatok is fontosak, a geológiai anyagok miatt is.
Kisgyónról Balinkára kellett települni a készlet fogyása miatt.
A kisgyóni-balinkai bányászat központja Balinkabánya volt, Fejér megye móri járásában.-
Balinka község közigazgatási területén települt.
A központot a Bodajkot Zirccel összekötő úton, valamint a Bodajk-balinkabányai szárnyasvasúttal érhették el.
Nos, erről sem térképet, sem fotókat nem találtam a könyvben, adatként. Bár sok embert érdekelne.
Utalás nincs.
A régi kiadásban még az antikvárimok sem közlik a megjelenési évet, év nélkül jelent meg, kis káoszt okozva.
Északon a Vértes-hegység, keleten és délen a Bakony mellári fennsíkjának kiemelkedő mészkő és dolomit gerincei zárják le a környező hullámos dombvidéket.
A Hársos-hegy csúcsa emelkedik ki a környéken a leírások szerint. Majd kicsit szétnézünk a területen, légirégészeti szempontból. A több mára csak gondolat marad, és terelgeti a cselekményeket... tovább, és tovább..
Nem csupán azért, mert jelentős területen római bányászati anyagról és római kori leletekről is van szó a környéken, és főként római szakosnak tartván magam, folyamatosan gondolkodom, és folyamatosan kapcsolódik más kutatásaimhoz minden anyag, de a saját családfa is érintett lévén a területekkel és a Szvitek-családdal, elég sok munka szakadt a nyakamba.
Mivel az állítólagos közlések szerint a Szvitek/ Vitek-család a Báthory-ak alatt szolgált, sok mindennek kell még utána járni, minden területen. A Szvitek név nyilvántarátsokban elég nehezen szerepel. Mivel főnemesi család és korai nemesi család sem volt, az adatait részletekből kell összeszedni.
Sőt, a név magyarázatát is részletekből kell összeszedni.
A fentiekben közölt magyarázataim csak részlegesek, a valódi eredetet csak részlegesen takarhatják.
A talált anyagok viszont érdekesek, az érkező levelekkel, és a közelmúlt időszakban történő eseményekkel.
Ötven év csak töredék, mégis egy emberéletnyi idő is.
A Magyar Történelmi Társulat szekciója egy meglehetősen gondos kiadványt készített, Üzemtörténeti füzetek kiadványainak 3. részeként.
dr. Jenei Károly felelős kiadó mégis figyelmesebb is lehetett volna.
Az iratokra, ha kíváncsi valaki, hová és meddig menjen?:
A hivatkozások alig visszakereshetők, a források elég gyengék. Bár mindenképpen szép teljesítmény a kötet. De ha ebből akarok más bányászati anyagok felé indulni, vagy más személyeket megkeresni, elég nehézkes a munka.
A Balinkai Szénbányák Irattárát ma hol is keresse az ember?
Már a kiadás idején fogyóban volt a szénkészlet, a bányákat sorra bezárták, az épületeket elbontották,a nép elvándorolt. De a nyomukat örökre őrzi a történelem és a régészet, az ipartörténet.
ű
A szénterület földrajzi helyzete és történelmi múltja elég érdekes, bár elég röviden kerül említésre.
Talán mégis érdemes vele foglalkozni, mert az ottlakók életéhez, mindennapjaihoz a régészeti emlékeivel napi szinten kapcsolódott és kapcsolódik,a bányászati munka mindig hoz fel paleontológiai és ásványi leleteket, régészeti anyagokat is,.
Nem utolsó sorban a vegyészeti anyagok és a laborvizsgálatok is fontosak, a geológiai anyagok miatt is.
Kisgyónról Balinkára kellett települni a készlet fogyása miatt.
A kisgyóni-balinkai bányászat központja Balinkabánya volt, Fejér megye móri járásában.-
Balinka község közigazgatási területén települt.
A központot a Bodajkot Zirccel összekötő úton, valamint a Bodajk-balinkabányai szárnyasvasúttal érhették el.
Nos, erről sem térképet, sem fotókat nem találtam a könyvben, adatként. Bár sok embert érdekelne.
Utalás nincs.
A régi kiadásban még az antikvárimok sem közlik a megjelenési évet, év nélkül jelent meg, kis káoszt okozva.
Északon a Vértes-hegység, keleten és délen a Bakony mellári fennsíkjának kiemelkedő mészkő és dolomit gerincei zárják le a környező hullámos dombvidéket.
A Hársos-hegy csúcsa emelkedik ki a környéken a leírások szerint. Majd kicsit szétnézünk a területen, légirégészeti szempontból. A több mára csak gondolat marad, és terelgeti a cselekményeket... tovább, és tovább..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése